Van, hogy reggel én engedem ki a jószágot. A dünnyögésem ellenére imádatos tevékenység.
A nap korai sugarai már mosolyt csalnak az arcomra. Ahogy kinyitom a teraszajtót, merthogy már van teraszunk, és van rajta ajtó is, no szóval ahogy kinyitom, Sára köszönt elsőnek. Ma épp én ébresztettem. Biztosan egész éjjel portyázott, úgy riadt meg az apró zajra, még a fejét is beverte a házikójába. Összegyűrt szakállal, félig nyitott szemekkel, nyújtózkodva odacsóválja magát hozzám. Jó reggelt kívánok neked is drágám! Lekísér a lépcsőn, megyünk hátra a baromfiudvarba. A kiscicák egyesével bújnak elő a helyükről. Otília a fűben ülve figyeli a kis családja ébredését. Nagy, macskás nyújtózások, karomkiengedések, és sorban mennek a táljukhoz reggelizni. Megfogom a kukoricadarával teli vödröt, viszem a baromfiknak. Lassan hallom, ébredeznek ők is. Egyre nagyobb zajt csapnak. Az ajtót, ahogy kinyitom, lóverseny futamokat megszégyenítő módon tódul ki az összes. A libák gágogva megtornáztatják szárnyukat, a csirkék nagy iramban megtámadják a kukoricával teli etetőket. A kacsák egyenesen a vízhez mennek. Mindenki megvan. Szép jó reggelt kívánok nektek is!
A terasz felé már félúton össze szorul a szívem - menni kell... Pénzt keresni, be, a büdös koszos városba, ahol egész nap olyanokkal fogok találkozni, akik sem embert, sem állatot nem tisztelnek. Nagy a forgalom, nem ég a lámpád, te barom, ne nézzél, azért villogok, mert rendes vagyok, és egyébként is, majd meg fogok tudni ott állni? Sebestyén Balázs mondja hogy hát ő, meg hogy na, és egyébként is, mit nannogsz? ne nannogjál! fúj és díjat kapott, bezzeg a Petőfin a Horváth Gergely meg a Csaba napot költői körítéssel tálalja. Van Isten! Van parkoló. Elkéstem. Dehát nehéz ott hagyni azt, amikor tudom, ez lesz egész nap. Paraszt akarok lenni. Gazda. Az a mocskos pénz ne lenne, ejj'be jó lenne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése