Négy kiscica született. Otília eddig nem volt sikeres utódnemzésben, de ezt a négy mancsot sikeresen felnevelte. Nem mondom, hogy a legjobb anyuka, mert láthatóan zavarták a picik már egy ideje, és oda-odacsapott nekik, amikor szopni akartak. Tigrincset, a szürke tigriscsíkos csodaszép kandórbandit megtartjuk, már csak egyetlen testvére várja a 12-ét, hogy ő is a gazdájánál lehessen.
Tigrinccsel Mébi nagyon jól kijön, sokszor látni őket együtt. Jó macska, nem tolakszik, nincs útban, pont annyi szeretgetésre vágyik, ami még nem terhes senki számára. No ez a kis firgány macska tegnap délután az én ölembe fészkelte be magát. A pocakom hegyén összegömböjödött, és egy kis dorombolás után jó fél órát szundított. Vidékgyermekmem szolid rugdalózással és odasimulással jelezte mind az ő, mind pedig az én számomra, hogy semmi képen sincs ellenére a dolog. Sára közben gyengéden be-bebúj a pocakomhoz a fejével, hol pedig oldalt, a kezemnél nem vette zokon, ha bíbelődök vele. :) Szeretem az állatokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése