Borsós hétköznapok

Úgy telnek, hogy gyorsan.

Borsó, aki már elmúlt egy hónapos, komoly kis legény. Hazaérkezése óta, illetve nem is, már azóta, hogy a pocakomban lakott, Bartók rádiót hallgat, és a kályhában pattogó tűz melegét élvezi a nappaliban, amit a brutális röpdénkben lakó madaraink - kell képet felraknom róla, mert hihetelenülkirály! - énekei egészíti ki, nomeg a kakukkos óránk félóránkénti kakukkolása :) Bírom a nappalinkat. Gondolom ő is, és biztosan szépeket álmodik, mert legtöbbször nagyokat mosolyog. Egyébként meg csak összeráncolja a szemöldökét, és az ő drága jó anyja - és akit egyébként összetéveszthetetlenül egyértelműen a kajával azonosít, ami azon látszik, hogy kitágult pupillákkal szájtátva örül a jelenlétemnek - , már ott is terem, és kiszolgálja. Úgy van az, ahogy mondtam, hogy lesz. Zabagép. Büdös kéjenc. Ránk ütött :)

Anyai feladataimat jelentem maximálisan ellátom, a háziasszonyit khm, már kevésbé, de törekszem. Az állatok esti ellátása pl. megmaradt az én feladatomnak, így ha többet nem is, ennyit azért látok a hachiendából. Bár most már, hogy Borsót hozzá szoktattam a levegőzéshez, sétálunk is, így a vidéket is apránként birtokba vesszük. Sára egyébként nagyon jó kutyája kisgazdájának, aki ha éppen torka szakadtából üvölt, mert hihetttetlen, hogy mennyire megéhezett az alatt a 2 óra alatt, amit alvással töltött, és ha azon nyomban nem kap enni, jajjjjistenem, biztosan éhen hal, no szóval ilyenkor hű kutyánk a kosarából riadt szemekkel mered rám a kályha mellől, hogy hát nem hallod, hogy gondja van, legyél már gyorsabb, mert éhen hal! :) 

Borsó fürdeni már szeret, hülye szakkönyv, eddig semmi nem jött be amit írt, csak az anyai ösztön a jó, nomeg a nagymama bölcs tanácsa, hogy hideg a víz, merthogy a kis firgány fenekének az előírt 35 fok körüli hőfok jajjjistenem jéghideg, de a 40-41 fokos vízben nagyon is vígan ellubickol a kis hordó pocakjával. Fürdés után aztán uccu neki, mindenki a franciaágyon landol, amit Sára a kosarából gondosan figyel és biztonságban tart :)