Khm, lassan így nyár vége felé hozzá szokok a veteményeshez, és élvezem igazán, hogy este 9-kor zseblámpával, pizsamában és kis papucsban csattogok a sötétben, mert a májkrémes kenyerem uborkáért kiált, és hát ha ezt teszi, nincs mit tenni. Menni kell. 32 lépés ki, 32 be. Éljenavidék!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése